Már csak egy hét, és a borsodi megyeszékhely ismét Magyarország legkedveltebb filmes mekkájává válik, hisz kezdetét veszi a mozgókép szerelmeseinek egyik legszínvonalasabb eseménye, a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál.
A megszokottól eltérően idén a legtöbb vetítés díjköteles lesz a jegy.cinefest.hu oldalon, valamint a mozipénztárban lehet megváltani), viszont több előadást közönségtalálkozó követ, illetve online is lehetőség lesz a premier időpontjában mgtekinteni az általunk kiválasztott filmet. Emellett a szabadtéri (a szervezők a BANFF Center Mountain Film Festival filmjeiből válogattak) – és blokkvetítések (rövidfilmek Cinewave), a CineClassics és CineTribute-filmek, Krzysztof Kieślowski halálának 25 évfordulója tiszteletére tartandő screeningek, az Apolló Mozi helyén tartandó város-és filmtörténeti programsorozat, két nagyvolumenű kiállítás, a Sziléziai filmnap, az “Otthonunk, Miskolc” program, az “Amerikai fókusz” három filmje, könyvbemutatók, Roma-kép – ezek mind-mind továbbra is ingyenesek lesznek a fesztiválon. (Remélem, nem hagytam ki semmit a felsorolásból.)
Aki már járt a CineFesten, tudhatja, hogy a fő helyszín a Művészetek Házában található 3 vetítőteremmel, 2017-ben nyitotta meg a Zukor-terem a Csodamalom Bábszínház épületében, a Szinva-teraszon pedig a szabadtéri vetítések zaklanak 2021-ben is.
A Nemzetközi versenyprogramban ebben az évben 14 nagyjátékfilm méreti meg magát (de például 2018-ban – tavaly a vírushelyzet miatt elmaradt a rendezvény – 18 versenyfilm közül mazsolázhattunk, csemegézhettünk, lamentálhattunk rajtuk). Ami engem illet, a horrort hiányolom szinte a teljes filmkínálatból, azonban a dráma, mint műfaj túlsúlyát némileg ellensúlyozza majd az összes többi. Nagyfokú betekintési szöget kapnak az 1995. július 11-22. között, a bosnyák háború alatt történt srebrenicai mészárlás borzalmas pillanatai – amikor is szerb milicisták 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki.
A Méhkas [Hive] Blerta Basholli elsőfilmes, igaz történeten alapuló drámája, mely a Sundance Filmfesztiválon elnyerte a három legrangosabb díjat a nemzetközi versenymezőnyben. A koszovói Krusha városában (innen hurcolták el és gyilkolták meg a legtöbb áldozatot) játszódó filmben Fahrije nem nyugszik bele a szegénységbe és a háború okozta kilátástalanságba, hanem összefogva a helyi asszonyokkal, ajvárt készít, amit a közeli város szupermarkete felé értékesítenek. Ez az üzlet aztán idővel kinövi magát. Természetesen ellenállásba ütköznek a többi falubeli részéről, sőt a nő családja sem nézi jó szemmel Fahrije próbálkozásait, aki viszont ettől csak még elszántabb lesz.
A Quo vadis, Aida? közvetlenebbül, vagy talán a döntéshozók szemszögéből mutatja be a mészárlást, ott vagyunk a frontvonalban. Rendezője az a Jasmila Zbanic, aki a 2006-os Szerelmem, Szarajevóval már bebizonyította, mennyi érzelem szabadult fel ezekben a napokban, a mészárlás idején. És nyilván, az “Aida” sem kevésbé megrázó. Tudni kell, hogy a nemzetközi koprodukcióban, nagy költségvetésből megálmodott művet a Legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscarra jelölték. A Hasan Nuhanovic regényéből adaptál történet címszereplője – Jasmila Djuricic kivételes alakítása – az Egyesült Nemzetek számára lát el tolmács feladatokat. Hiába próbálja meggyőzni az ENSZ békefenntartóit, csináljanak már valamit, azok egyre csak hitegetik, de nem avatkoznak bele a helyzetbe. Aida a saját szemével látja például, hogy szabad téren, fényes nappal ölnek embereket a szerbek, és győzködi a katonákat, de nem jár eredménnyel. Vajon mikor jön el az a pont, amikor a saját szakállára kezd el úgymond szervezkedni a megszálló csapatok ellen? Egy biztos: a túlélésre játszik.
Valós eseményeket feldolgozó filmek után jöhet egy kis romantika? És ha ez a meghitt hangulat némi sci-fi elemeket is magában hordozna? Az Én vagyok a pasid [I’m Your Man] sztorija szerint talán nem is szükséges két hús-vér ember a boldogsághoz. Önbecsapás, vagy sem, Maria Scrader rendezésében a kutató Alma – hogy pénzt gyűjtsön tövábbi munkájához – 3 héten át egy kísérlet “szenvedő alanya” lesz: együtt kell élnie egy humanoid robottal, akit arra programoztak, hogy teljesítse Alma legtitkosabb vágyait is. Meg is érkezik a jóképű Tom (Dan Stevens némete kifogástalan), de helyettesíthet egy robot egy férfit? És mennyire lesz hiteles a színész játéka? A film a torontói mustra és többek között a Berlinale hivatalos versenyprogramjában is szerepelt.
Romantikus szkeccsfilm japánból? A szerencse és a képzelet kereke [Wheel of Fortune and Fantasy] három találkozás történetét meséli el. Az író-rendező Ryûsuke Hamaguchi mestere a szerelemnek, ahogy majd láthatjuk. Három epizódra oszlik tehát a mű: “Varázslat”; “Kitárult ajtó”; “Még egyszer újra”. Szerelmi háromszög, mely mély dialógusokra, érzelmekre épül. Egy tanár és egy diák kapcsolata áll tulajdonképp a középpontban. A rövid történetek a véletlenről és a képzeletről szólnak.
A Kék mocsár [Blue Bayou] Justin Chon és Alicia Vikander családi drámája – és ha már család, akkor szerelem, összetartozás, romantika… -, melyben a koreai gyökerekkel rendelkező, de örökbefogadott gyermekként felnőtt Antonio elveszítheti igaz szerelmét és annak lányát, mivel kitoloncolhatják az Egyesült Államokból. Cannes-ban az “Egy bizonyos nézőpont”-szekció egyik darabja volt.
Nos, a görög-lengyel-szlovén Almák [Mila] a korábban rövid dokumentumfilmeket, reklámfilmeket jegyző Christos Nikou (egyébként az operatőrködéshez is nagyon ért) sci-fi dramedy-je, ami romantikusos motívumokat sem nékülöz. Nyugi, nem lesz csöpögős. Viszont fájóan aktuális: egy amnéziát okozó világjárvány miatt a középkorú Aris egy rehabilitációs programban kénytelen részt venni. Ennek célja, hogy a páciens új identitást “szerezzen”, új emlékeket, új szerelmeket… például Annát… Ez a film is sok kérdést vethet fel az emberben.
A The Night of the Beast kolumbiai-mexikói film érdekessége és ékessége a fiatalos lendület, a bátorság. Maurocio Leiva-Cock első nagyjátékfilmje igencsak metálgőzösre sikeredett, és a cselekmény központjában két fiatal áll, akik ha a fene fenét eszik is, de el akarnak jutni az Iron Maiden egyik koncertjére. Az, hogy sikerül-e nekik, illetve mennyit változnak a film során, kiderül Számodra is, ha megtekinted.
Nem írtam még többek között az esélyes CODA című filmről. Zenei elemekkel megszínezett családi dráma, amelyben Ruby (Emilia Jones) kívételes tehetségének köszönhetően megkapja élete legnagyobb lehetőségét: bekesülhet a Berkley Collage-ba, hogy profi énekes váljon belüle. Azonban tulajdonképp ő biztosítja halászatból élő családja számára a megélhetést, ő süketnéma szülei és bátyja egyetlen kapcsolata a kegyetlen világgal? Mi lesz velük, ha ő elmegy? Viszont megéri feláldoznia magát, elpazarolnia tehetségét? Mindkettő véglet komoly áldozatokkal jár. Lehet-e középutat találni? Szintén Sundance-nyertes.
UFO-és összeesküvés-hívők kedvenc filmje lesz a spanyol-török sci-fi dráma-vígjáték, A szent lélek [Espíritu sagrado]. Chema García Ibarra író-rendező agymenésében adott egy havi rendszerességgel összejövő, UFO-hívő társaság, melynek vezetője hirtelen meghal, és a gyanú a vétlen (?) José Manuelre (Llum Arques) terelődik, hiszen egyedül ő ismeri az emberiség jövőjének titkait. Mindeközben Spanyolországban eltűnik egy kislány…
Neked is eleged van a másfél méteres kötelező szociális távolságból és a rémképből, hogy esetleg visszajöhet ez az egész társadalmat, és az egész univerzumot érintő helyzet? Nos, nem biztos, hogy örülni fogsz Denis Côté kanadai drámai komédiájának, bár lehet, pont abból a célból fogod meglesni, hogy felkészítsd magad az “apokalipszisre”…? A Berlinalén a Legjobb rendezés díját bezsebelő filmben egy férfi (Maxim Gaudette) köré öt nő csoportosul. A filozófiai kérdéseket szavak nélkül boncolgató Hygiène Social olyan, akár egy élőszereplős festménysorozat. A férfi kiábrándult, a nők a saját képükre kívánják formálni. Altatónak megteszi. Vagy kellemes csalódás lesz?
A fenti másfél métert kövesse most a pornó intim közelsége. Radu Jude neve nem ismeretlen a CineFest vendégei előtt, hisz (ha jól emlékszem…), a 2012-es Mindenki a mennybe megy, valamint három évvel később az Aferim! is zajos sikert könyvelhetett el. (Így volt??) Ezúttal a felnőtt filmek világába kalauzol el kísérleti filmszerű alkotásával, melynek címe Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban [Babardela cu bucluc sau porno balamuc], és egy tanárnőnek (Katia Pascariu) kell benne magyarázkodnia a kollégái, a szülők és úgy általában mindenki előtt. Hogy miért? A házi szexvideója felkerül a netre… Ismerős? Talán, de ilyen brutális társadalomkritikát Te még nem láttál, mint Jude román kakofóniája.
A Stillwater és a Red Rocket két kemény amerikai dráma, főszereplőik mindketten önmagukat keresik. És mindkettő Cannes-ban debütált. Az első Tom McCarthy (Spotlight; A látogató) drámája. Matt Damon oklahomai olajfúrót alakít, akinek hirtelen Marseilles-be kell utaznia a lányához, egy francia börtönbe. A lány olyan gyilkosságért ül, amit állítólag nem is ő követett el. Bill (Damon) barátságot köt egy helyi asszonnyal és annak kislányával, és talán megtalálja önmagát. A Red Rocket a Tangerine rendezőjének legújabb filmje. Ebben Mikey (Simon Rex) húsz évig pornózott, ám történetünk kezdetén visszatér Hollywoodból Texasba, ahol tudvalevő, hogy módfelett előítéletes emberek élnek. Így mondanom sem kell: Mikey-t senki nem látja szívesen, sem a volt felesége, sem a helybeliek. Kívülálló marad, aki rendes munka híján füvet kezd árulni. A társadalom perifériájára került figurának meg kell találnia a saját belső békéjét, hogy akár itt, akár máshol, de új életet kezdhessen.
Szándékosan hagytam a legvégére a versenyszekció két magyar nevezését. A Külön falka a CineFestre visszalátogató Kis Hajni első nagyjátékfilmje. 2018-ban már járt a fesztiválon, akkor az Utolsó hívás című rövidfilmmel mutatta meg tehetségét. Dietz Gusztáv és Horváth Zorka apát (Tibor) és lányát (Niki) alakítja. A kislány igazi vadóc hírében áll, aki keresi a börtönből frissen szabadult, erőszakos és az éjszakában kidobóemberként dolgozó apja társaságát. A történet előrehaladtával egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Szívmelengető lehet. Lehetne, ha Tibor egy régi családi titok miatt nem kerülné a találkozást lányával…
Szeptember 17-én mutatják be a fesztiválon Fazekas Máté szatírikus drámáját, a Kilakoltatást. Az Inkubátor-program keretén belül elkészült film egy nap történetét meséli el (noha 20 teljes napig forgatták), és középpontjában egy bírósági végrehajtó áll. Természetesen az alapszituáció egy kilakoltatás, de a kaotikusabb fajtából.
Érdemes megnézni ezt is.
Lánczos Norbert
Bogó drámázik 